Beruházási és üzemeltetési költségek megtakarítása az új tűzvédelmi szabályzat szerint (9/2008 (I.22) ÖTM rendelet)

Immár több mint egy éves, és már nem is annyira „új” az OTSZ, vagyis a 9/2008(I.22) ÖTM rendelettel életbe léptetett tűzvédelmi előírás-gyűjtemény. A tűzvédelmi szakmában szélsőségesen változatos fogadtatásban részesült a rendelet. Más-más véleménye, ellenvetése volt a tűzoltóknak, az építő és építtető cégeknek, és megint más szemszögből értékelték a szabályzat bevezetését a beépített oltóberendezéseket kivitelező cégek.
Minden rétegnek, szakmának volt hozzáfűzni valója az új, minden tűzvédelmi kérdést megválaszolni hívatott írásműnek.

OTSZ
A létesítmények, építmények létesítésére – tervezés, átalakítás, módosítás – vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményeket foglalja magába, létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök, anyagok használatára, technológiai alkalmazásokra vonatkozó szabályokat, műszaki követelményeket határozza meg.

MI VÁLTOZOTT MEG A SZABÁLYOZÁSBAN?
Az új OTSZ hatályba lépéséig a 2/2002 BM rendelet és annak mellékletei, valamint a 35/1996 BM rendelettel hatályba léptetett és többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat volt érvényben. A BM rendelet a korábban érvényes szabványok betű szerinti átvételét tartalmazta, építészeti területen az MSZ 595 szabványsor lapjait.
Az ezzel kapcsolatos előírások több szabványlapon megosztva voltak megtalálhatók. Jelentős mértékben változott a kialakítástól és a rendeltetéstől függő módosító tényezők mennyisége.
A tűzszakaszok kialakításával foglalkozó előírások száma és részletessége megnőtt. Az összetartozó területekre vonatkozó előírások egy fejezeten belül megtalálhatók, a szabályozás egységesebbé vált. Az új szabályozásban módosultak a tűzszakasz megengedett nagyságát előíró táblázatok. Ezen belül bővült, részletesebbé vált a táblázat és egyes helyeken csökkent a tűzszakasz megengedett nagysága.

Szigorodott az előírás a
1.)Tűzszakaszok kialakításában
2.)Éghetőségi határértékek meghatározásában
3.)Hő-és füstelvezetés kialakításában
4.)Tűzvédelmi szakértő kötelező alkalmazásában
Tűzvédelmi szakértő (5.kép)
A tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba kell foglalni. Atűzvédelmi műleírást tűzvédelmi szakértőnek kell készíteni, ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az engedélyezési eljárás során (46/1997. KTM rendelet)

Miért fontos a TŰZSZAKASZ fogalma?
Atűzvédelemmel kapcsolatos hazai szabályozásban fontos szerepet játszik a „tűzszakasz” fogalma. Fontos, kiemelt szerepe volt minden korábbi szabályozásban és ez így van az új OTSZ-ben is.
-A létesítmény biztonságával függ össze, ezért fontos az adott
létesítményt használó, ott élő, ott dolgozó ember számára. -A biztonsággal függ össze, ami pénzbe kerül, tehát fontos az adott létesítmény beruházói, tulajdonosai számára.
-Végül, de nem utolsó sorban: a biztonsággal függ össze, tehát fontos a biztonságos létesítésért és fenntartásért felelős hatóságok, szervezetek és személyek számára.

Mit jelent a tűzszakasz?
Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek, és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. („R”. 1/2 fejezet, 2.2.11 pont)
Atűzszakaszokra vonatkozóan precíz, minden részletre kitérő, és a korábbi OTSZ–hez képest kőkemény szigorításokat tartalmaz a 9/2008(I.22) ÖTM rendelet.
Atűzszakasz szabályozás kritikájával kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, de azt a védelmében bizton kijelenthetjük, hogy egyértelmű, (tehát kevés joghézagot tartalmaz), következetes, (teljesen végigvezeti a tűzszakaszok határolását konjunktív gondolat-menettel), és a tűzvédelmi tervező (szakértő) kötelező alkalmazásával érvényt is szerezhet a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtására. Azt is elmondhatjuk, hogy megfelelő biztonságú, sőt, a kritikusok a túlzott szigorról beszélnek, és ez az EU többi tagállamában trendi szabályozások figyelembe vételével ez talán nem is túlzás. Azt azért megállapíthatjuk, hogy „ahány ház, annyi szokás”, országonként változik az egy tagban megengedett beépíthető tűzszakasz mérete, a tűzállósági osztályok pedig még jobban eltérnek.
Az is felróható, hogy az új OTSZ egyforma szigorúságú mértékkel mér minden létesítményt (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást.) Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb egy megalétesítményhez képest, (pl. mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb, vagy mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb, de ezzel együtt azonos kategóriába esik a nagy létesítménnyel).
Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat.

Tűzszakasz nagysága
Az előírás rendszer az egyes területeken szabályozza a megvalósuló létesítményekben a tűzszakasz megengedhető maximális méretét. Az egyes szabályozott területek: („R” 1/4 fejezet, 4. pont)
-Lakó-és közösségi funkciójú tűzszakaszok, -Ipari-és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok, -Tárolási tűzszakaszok, -Csarnoképületek tűzszakaszai.

Az egyes területeken táblázatos formában meg vannak adva a megengedett maximális területek. Ez az érték az adott létesítmény csoporton belül függ.

Módosító tényezők
A táblázatos értékek használatát („fő szabály”) módosító tényezők
alkalmazása tarkítja. Pl., a teljesség igény nélkül: -Lakó-és közösségi épületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, tárolási létesítmények tűzszakasz mérete 100 %-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus oltóberendezés létesül.

-Csarnoképületek tűzszakasz mérete 100 %-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus tűzjelző berendezés, automatikus oltóberendezés és hatékony hő-és füstelvezető rendszer létesül.
-Amennyiben az ipari épület középmagas besorolású, a megengedett tűzszakasz területek 30 %-kal, amennyiben magas besorolású, 50 %kal csökkentendők.

De miért tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot a tűzszakaszok kérdése?
Mert adott esetben ettől függ, hogy hol kell egy tűzgátló, egy órán felüli tűzállóságú falat kiépíteni, és ez költséges lehet. De még inkább költséges, hogy a falon átmenő gépészeti csővezetékek mindegyikébe tűzgátló csappantyúkat kell szerelni, a tűzszakasz határoló falaiban tűzgátló nyílászárókat kell beépíteni önműködő csukószerkezettel. A tűzszakasz határok széttördelik az építmény egységes funkcióját, gátolják a személy-és teherforgalmat, és bonyolultabbá teszik a munkafolyamatokat.

Érték-költség arány
Érthető tehát az üzemeltető, a tulajdonos, az építtető törekvése, hogy egy „tagban”, tehát egy tűzszakaszban minél nagyobb területet valósíthasson meg.
Például egy 2-3000 m2-es raktárban nem fele annyi áru tárolható, hanem kb. 1/3-nyi mennyiség, mint a kétszer nagyobb alapterületű raktárban. Tehát a 2 kisebb raktár funkcionális értéke 66%, ugyanakkor a létrehozása pedig másfélszer annyiba kerül (150%), mint a kétszer akkoráé.
Hogyan állunk az érték-költség aránnyal?
150% osztva 66% egyenlő 2,27 ! Több, min kétszer nagyobb költség! És a kis raktárakban nem lehet dolgozni! A targonca hol a falnak megy, hol a polcnak! Így sóhajt fel az üzemeltető: Ki volt az a normális tervező, aki ilyen kis lyukakat tervezett, amiben megfordulni sem lehet? Holott a tervező nem tett mást, minthogy betartotta az OTSZ előírásait.

TŰZSZAKASZOK HATÁROLÁSA
Az OTSZ 4 fejezete részletezi a tűzszakaszok elválasztására vonatkozó előírásokat. A fő elv, hogy a tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folyamatosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján a tűzállósági fokozat követelményeitől függő tűzállósági határértékű védelem teljesüljön.
Határolás vízfüggönnyel
A „C÷E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységnél, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben az I. fokú tűzvédelmi hatóság állásfoglalása alapján önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető.
A vízfüggöny alkalmazása esetenként jelentős víz intenzitást és tárolt vízmennyiséget igényel. A nagyobb (drágább) szivattyú, a nagyobb (drágább) víztartály és egy téves indítás esetén bekövetkező vízkár veszélye indokolja, hogy a vízfüggönyt tényleg csak indokolt esetben alkalmazzuk, amikor a tűzszakasz határon átnyúló nagyméretű gép, konvejor pálya, stb. miatt építészeti határolás nem lehetséges.

Határolás sűrített sprinklersorral
Közösségi épületek esetében –amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó-és jelzőberendezéssel kerül kialakításraegyes esetekben sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás is megengedett.
Asűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás helyét az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi hatóság vizsgálja.
Asűrített sprinklersorok kialakítására, méretezésére, a tűzvédelmi rendszer vízigénye szempontjából történő figyelembe vételükre az előírások hiányosak, általában az engedélyező szakhatósággal kell megegyezni egyes követelményekről.

Hő-és füstelvezetés
Egylégterű csarnokokban és csarnok jellegű épületekben hő-és füstelvezetésről gondoskodni kell, ahol az alapterület a 800 m2-t, a belmagasság a 3,6 m-t meghaladja. (a korábbi 1600 m2 helyett!)
Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal egyeztetve elhagyható a hő-és füstelvezető berendezés beépített vízköddel oltó, gázzal oltó, vagy könnyűhabbal oltó berendezés létesítése esetén.

Könnyűhabbal oltó berendezés
A könnyűhab elárasztó oltórendszerek azon az elven alapulnak, hogy tűz esetén a védett teret könnyűhabbal töltik fel, kihasználva azt a kézenfekvő adottságot, hogy a habtérfogatban lévő összes anyag tűzveszélye megszűnik. Hab alatt nincs tűz: nincs oxigén utánpótlás, nincs tüzet iniciáló hő, nincs tűz-továbbterjedés. Ugyanakkor a felhasználandó oltóanyag kis töredéke minden egyéb víz, hab, vagy egyéb tűzoltóanyag mennyiségének. Totális védelem
A védett teret 3-5 perc alatt habtakaróval bevonó könnyűhab elárasztó rendszer tizedrész víz felhasználással oltja a létesítményt. A könnyűhabok 700-1000 közötti habkiadóssággal (1l oldatból 1m3 hab!) gazdasági, biztonságtechnikai szempontból egyedülállóak hatékonyságukkal.
A raktározási technológián túl nagy hatékonysággal alkalmazhatóak egyéb területek is, mint például:
• bonyolult légtérrel rendelkező helyiségek, kábel alagutak
• nagy belmagasságú helyiségek, extra magas tűzrizikójú terek
• különálló kis tűzveszélyes műhelyek, terek logisztikai bázisok, raktárak, magasraktárak veszélyes anyagok tárolására

A könnyűhab elárasztó rendszerek automatikus és kézi üzemeltetéssel is működtethetőek. A leggyakrabban alkalmazott megoldás az oltás indítási jel előállítására a tűzjelző rendszer által kibocsátott tűzjelzés. Az oltás indítási jel szükség szerint azonban egyéb (pl. pilot rendszerek) megoldással is előállítható. A téves riasztások és az ebből adódó károk elkerülése érdekében a tűzjelzést követően a tűzoltó rendszer általában csak egy programozható idő elteltével lép működésbe. A késleltetés alatt a helyszínen tartózkodóknak lehetősége van az oltás letiltására, amennyiben minden kétséget kizáróan megbizonyosodtak az oltás szükségtelenségéről. A könnyűhab elárasztással működő oltóberendezés a védett szakaszt teljes magasságban habbal tölti fel. A habbal feltöltött térben a hab a tűz elől elzárja az égés szükséges feltételét az oxigént, ezáltal a mélyfészkű tüzek oltására is kiválóan alkalmas.

Vízköddel oltó berendezés
A vízköddel oltó berendezés a gázzal oltó és sprinkler rendszerek pozitív tulajdonságait összesíti. A vízködös oltórendszer alkalmazásának előnyei a többi oltóberendezéssel szemben, hogy az oltási művelet hamarabb végbemegy, mivel gyorsabb a tűzre való reagálás. Az oltóhatás jóval nagyobb, a helyileg nagyobb intenzitású vízköd szórás miatt.
A vízködös oltórendszer az ózonromboló oltógázokat kiküszöböli. A hagyományos sprinkler rendszerekhez képest 50-80%-kal kevesebb víz szükséges az oltáshoz, mégis jóval hatékonyabb annál.
A nagy kockázatú ipari technológiák tűzvédelmének tervezése során kiemelt fontosságú a középnyomású vízköd oltórendszer, mely elsődlegesen folyadéktüzek oltásánál illetve olyan területeken kerül előtérbe, ahol a vízkár minimalizálása elsődleges szempont.
A képen látható Ferihegyi Repülőtér 2/A terminálján középnyomású
vízköddel oltó berendezést létesítettünk. A középnyomású vízköd oltórendszer működésére jellemző, hogy csarnok-jellegű légtér esetében a veszélyeztetett terület felett, 5-8 m2ként vízködöt szóró, középnyomáson (7-17 bar) működő, zárt, hasadó fóliás vízköd szóró sprinkler fejek helyezkednek el.
A vízköd szóró sprinkler fejek általános esetben 68°C-on, illetve 93°C-on lépnek működésbe, természetesen a speciális estekre más tartományon is. Az esetleges tűz felszálló hőárama nyitja a veszélyeztetett terület feletti vízköd szóró sprinkler fejeket. A meginduló vízköd áram ködcseppjei harangformában vízköd diszperzióval veszik körül a tűzfészket és az égést tápláló levegőárammal az égő anyaghoz áramlik. A vízköd diszperzió hűtőhatása és párolgása, továbbá az oxigén elzárása révén eloltja a tüzet. A berendezés előnyei az egyéb vízköd oltórendszerekkel szemben a kisebb vízfogyasztás, mivel az oltás csak a tűz feletti térben indul el, a berendezés helyigénye kisebb, mint más oltóberendezéseké, így telepítési, kivitelezési költsége alacsonyabb. A kedvezőbb költségek mellett szól az is, hogy a vízköd oltó berendezés kevésbé összetett rendszer, nem tartalmaz bonyolult rendszerelemeket.

Gázzal oltó berendezés
A gázzal történő oltás számos helyen alkalmazott tűzvédelmi megoldás. Előnyei között szerepel az egyszerű felépítés, a csekély karbantartási igény, tiszta, visszamaradó szennyeződésmentes alkalmazás. Oltás szerepe elsősorban azoknál az alkalmazásoknál meghatározó, ahol valamilyen speciális ok miatt a vizes alapú oltóanyagok nem elfogadhatók.
Magyarországon az 1980-as években elterjedt gázzal oltó berendezés volt a halonnal oltó berendezés. A halon a kiváló oltási képességei mellett azonban jelentős környezetkárosító tulajdonsággal is rendelkezett. Károsító hatásuk miatt a halonok felhasználását nemzetközi egyezmények korlátozták, majd megszüntették. A visszaszorítások miatt új oltóanyagok fejlesztése indult meg, melyek pótolhatják az űrt a gázzal oltó rendszerek területén.
A fejlesztések alapvetően három irányba indultak el: -halon helyettesítő, halogén anyagokat tartalmazó gázok (FM200, NAFS-III) -passzív oltógázok, melyek az oxigénkoncentráció csökkenés elvén oltanak, inert gázok. -egyéb megoldások, pl tűzoltó aeroszolok. Az inert gázok tűzoltási megoldása alapvetően klasszikusnak tekinthető, hiszen inertizálja a védett zárt tér levegőjét és az oxigén szintet 12-14 tf% alá csökkentve megszűnik a lánggal égés. Azonban az oxigén kiszorítása az emberi életfeltételek alatti szintre alapvető kockázatot rejt. (20.kép) Az INERGEN oltógáz 8% szén-dioxidot tartalmaz, aminek köszönhetően az ember akaratán kívül gyorsabban lélegzik, ezáltal a kisebb oxigéntartalmú levegőből is megkapja a szükséges oxigén mennyiséget. (ugyanez a folyamat játszódik le a szervezetben pl. futáskor, ill. fizikai megterhelésre) Ha valaki véletlenül nem tudja elhagyni a helyiséget, mindenféle egészségkárosodás nélkül benntartózkodhat az oltástérben, hiszen a sűrű levegővétel következtében megfelelő oxigénhez jut a szervezete. A felépítő gázok egyike sem vesz részt az égési folyamatban, ezáltal a halonnal és a HFC gázokkal szemben oltáskor nem képződnek mérgező gázok.

SPRINKLER RENDSZER
A sprinkler berendezés, mint az egyik legköltségtakarékosabb oltóberendezés létesítésével adott esetben megnövelhető atűzszakasz mérete.
A sprinkler berendezés, egy a védendő teret, vagy épületet behálózó csőrendszer, melyen az adott kockázatnak megfelelő sűrűségben és kiosztásban sprinklerfejek találhatók. A sprinklerfejekben egy olvadóbetét van, mely meghatározott hőmérsékleten eltörik és így a csőrendszerből kilépő vizet, a sprinklerfej, az oltandó felületre spricceli.
A NEDVES SPRIKLERBERENDEZÉS jól alkalmazható olyan esetekben, amikor az esetleg kigyulladó tűz oltását azonnal, emberi beavatkozás nélkül meg kell kezdeni. Előnye a nedves rendszernek, hogy csak azok a fejek nyitnak ki, és kezdik meg az oltást, melyek
környezetében a levegő hőmérséklete elérte a kioldási hőmérsékletet, ezzel a többi területen megelőzhető a vízkár. Közvetlen, gyors, olcsó, egyszerű. Irodák hotelek, bevásárlóközpontok továbbá ipari üzemek és temperált raktárak előnyös berendezése.
SZÁRAZ SPRINKLER BERENDEZÉS, melynél üzemszerű állapotban, a csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van. A csőrendszer száraz oldalát a nedvestől egy ún.: száraz riasztószelep választja el.
Amikor a száraz rendszeren lévő sprinklerfejek olvadóbetétei, a hő hatására kioldanak, a csőrendszerben lévő levegő kiszökik, a nyomás lecsökken, ennek eredményeként a száraz riasztószelep kinyit és a csőhálózat megtelik vízzel. Előnye a száraz rendszernek, hogy olyan térben is alkalmazható, ahol a fagyveszély miatt a nedves rendszer nem lenne alkalmazható. Fűtetlen raktárak, fagyveszélyes terek védelmére építhető be.
ELŐVEZÉRELT SPRINKLER rendszer esetén a csőrendszerben túlnyomásos levegő van és a csőrendszer vízzel történő feltöltése, a szórófejek nyitásától függetlenül, csak a tűzjelző rendszerről, vagy kézi jelzésadóról érkező indító jel hatására kezdődik meg. Így a sprinklerrendszer a tűzjelzőről érkező indítójel beérkezése után nedves rendszerként működik, a szórófejek kioldása után megkezdi a tűz oltását.
Előnye az elővezérelt rendszernek, hogy a csőrendszer esetleges mechanikai sérülésének hatására nem következik be vízkár, ezért jól alkalmazható olyan esetekben, amikor a raktározott anyag, vagy az alkalmazott technológia miatt a vízkárt okozna ezért, ennek annak kijutási lehetőségét, minimalizálni kell, vagy olyan esetben amikor a tűzjelzés a tűzjelző rendszerről érkezik. Víz érzékeny technológiák, pl.: fröccsöntő üzemek, présüzemek, élelmiszeripari üzemek védelmére alkalmazható. "Üzemkésszé" teszi a rendszert a víz feltöltésével már a sprinklerfóliák sérülése előtt, tehát azonnal indulhat az oltás.

Az utóbbi időben egyre nagyobb számban létesülnek magasraktárak és logisztikai központok, tűzvédelmükre tervezett sprinkler berendezéseken belül elterjedt a nagy vízintenzitású ESFR, Large Drop, ELO sprinklerek, melyek a legmodernebb raktározási és termelési technológiákhoz is flexibilisen alkalmazhatók. Mivel ezen új kialakítású sprinklerfejekről a csaknem 30 éves magyarországi előírás nem rendelkezik, ilyen esetekben mindig valamilyen külföldi szabvány, vagy biztosítói követelmény alapján végezzük a tervezést és a kivitelezést.
Elsősorban a nagyszámú gyógyszer és vegyipari területen létesített oltóberendezés között fordulnak elő olyan rendszerek, melyeknél a sprinkler oltóhatásának kiegészítésére hab bekeverés is történik. Az ilyen ún.: habsprinklerek egyesítik a sprinklerrel és a habbal történő oltás előnyeit. Hasonlóképpen kifejti hűtőhatását, mint a normál sprinkler, de emellett a habbekeverés miatt a vízzel nem nedvesíthető anyagok felületén is elterül és elzárja azokat a levegő oxigénjétől.