I. rész

Az új OTSZ fogadtatása – egyik szemünk sír, a másik nevet!

Nem járt eget rengető meglepetéssel a rendelet bevezetése, mivel már hónapok, sőt, évek óta várta már a szakma, hogy helyére kerüljön a tűzvédelem szabályozása. Inkább a nagy várakozást követő hiányérzet, csalódottság a jellemző a szakmai körök egy részéről. Nem lett egyszerre minden világos, és nem lett mindenkinek kedvező az új előírás. A cikk 2. részének végére remélhetőleg, minden olvasó számára kiderül, hogy miért.
A 2/2008 (I.22) ÖTM rendelettel életbe léptetett tűzvédelmi előírás-gyűjteményt a szakma ambivalens érzelmekkel fogadta. Ez a kettősség a tűzvédelmi területet érintő szakterületek, szakemberek sokféleségének köszönhető, úgymint tűzoltók, építők ill. építtetők, valamint a kivitelezők.

Az új rendelet szerepe a tűzvédelmi szakértők feladatának meghatározásában

A korábbi tűzvédelmi szakértői feladat megújult, kiszélesedett, nagyobb hatáskört és nagyobb, a tűzvédelemben egyes területeken korlátlan felelősséget takar. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy minden építési (létesítési) engedélyhez kötött tervdokumentációban kötelezően alkalmazni kell tűzvédelmi tervezőt. A megbízást kizárólag BM OKF jogosítvánnyal rendelkező tűzvédelmi szakértő láthatja el. A feladata a létesítési engedélyezési dokumentációban érvényesíteni a tűzvédelmi előírások- szabványok, és mindenekelőtt az OTSZ - engedélyeztethetőségi aspektusait. Ebben a fogalomkörben a tervező felelőssége, joga a vezető (felelős) építész tervezővel azonos vagy azt meghaladó, ami a tűzvédelmi kérdéseket illetően egyetértésben, illetve elutasításban („kvázi: vétójog”) nyilvánul meg. Ezen kívül az ő feladata a beadványi dokumentáció tűzvédelmi tervfejezetének elkészítése.

Biztos, hogy ez újdonság?

Az új OTSZ életbe lépésekor az „új OTSZ-szkeptikusok” feltették a kérdést:
És vajon ki fogja elkészíteni a több tízezer engedélyezési dokumentációban a tűzvédelmi tervfejezetet?
Mások megjegyezték, hogy egyáltalán nem új-keletű feladat ez!
Megint más „új OTSZ szkeptikusok” véleménye szerint ezt eddig is így csinálták jobb helyeken. Ez az egész új szereposztású szakértői feladat csak „felfújása” a kérdésnek, és minden maradt a régiben, csak egy vállalkozói-szakértői körnek busásan fizető munkalehetőséget teremtettek valóban arányaiban többszörös mennyiségben, és minőségi szinten.
A felmérhetetlenül megsokszorozódó feladatra az eddigiekben mindig akadt vállalkozó. Az elmúlt időben sem személyes praxisomban, sem a társcégeknél nem tapasztaltam a határidő, a túlzott költség, a műszaki színvonal, vagy a tűzbiztonság területén alapvető problémát. Természetesen „aki dolgozik, az hibázik” alapon, a bevezetéssel kapcsolatban előfordultak kisebb-nagyobb félreértések és hiányosságok. Kezdetben leginkább az, hogy a tervező cég „elfelejtette” becsatolni a tűzvédelmi tervező tervfejezetét (a felelős építésztervező írta alá a tervfejezetet, és aztán csodálkoztak, hogy dopplerbe ment vissza az engedélyezési tervdokumentáció). Azonban ez számított még a kisebb hibának, mert ha az I. fokú hatóság nem vette időben észre ezt a tervezői hibát, a későbbi korrekció 2-3 hónap engedélyezési időtartam növekedéshez vezetett, aminek következtében a kivitelezés „ráfutott” a tervezésre, és ez végzetes kavarodáshoz vezetett.

Szigorítás a tűzszakasz határokra vonatkozóan

A tűzszakaszok szabályozásának kérdése (Rendelet 5. sz. melléklet: Építmények tűzvédelmi követelményei. Építmények tűzvédelme.) talán a legszélesebb körben a legszenvedélyesebb, továbbá a legnagyobb vitákat kiváltó fejezet-részei a szabályzatnak. Jelen cikkünk 1. részében ezt a témakört kívánjuk egy kicsit boncolgatni, mivel ez szelet vetett, s vihart aratott.
A tűzszakasz szabályozás módosításának kritikájával kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, de azt a védelmében bizton kijelenthetjük, hogy

• egyértelmű (tehát kevés joghézagot tartalmaz),
• következetes (teljesen végigvezeti a tűzszakaszok határolását következetes gondolatmenettel),
• megfelelő biztonságú (sőt a kritikusok a túlzott szigorról beszélnek, és ez az EU többi tagállamában trendi szabályozások figyelembe vételével nem is túlzás),
• és a tűzvédelmi tervező (szakértő) kötelező alkalmazásával érvényt is szerezhet a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtására.

De miért tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot a tűzszakaszok kérdése?

Mivel a tűzszakasz:

• a létesítmény biztonságával függ össze, ezért fontos az adott létesítményt használó, ott élő, ott dolgozó ember, tehát mindannyiunk számára,
• a biztonsággal függ össze, ami pénzbe kerül, tehát fontos az adott létesítmény beruházói, tulajdonosai számára,
• végül, de nem utolsó sorban: a biztonsággal függ össze, tehát fontos a biztonságos létesítésért és fenntartásért felelős hatóságok, szervezetek és személyek számára.

Mit is jelent pontosan a tűzszakasz fogalma?
Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott éghetőségi és tűzállósági határértékű – tűz gátló szerkezetek, és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. (1/2 fejezet, 2.2.11 pont)
Tűzszakaszterület: Az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedő terek nettó alapterületének összessége m2-ben. (1/2 fejezet, 2.2.11.1 pont)
A tűzszakasz határok széttördelik az építmény egységes funkcióját, gátolják a személy- és teherforgalmat, bonyolultabbá teszik a munkafolyamatokat.

Az előírás rendszer az egyes területeken szabályozza a megvalósuló létesítményekben a tűzszakasz megengedhető maximális méretét. Az egyes szabályozott területek: (1/4 fejezet, 4. pont)

• Lakó- és közösségi funkciójú tűzszakaszok,
• Ipari- és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok,
• Tárolási tűzszakaszok,
• Csarnoképületek tűzszakaszai.

Oltóberendezéssel védett mezőgazdasági üzem

Az egyes területeken táblázatos formában meg vannak adva a megengedett maximális területek. Ez az érték az adott létesítmény csoporton belül függ

• az ottani tevékenység jellegétől,
• az adott területre jellemző tűzterheléstől,
• az épületszerkezet tűzállósági fokozatától.

Mennyezeti sprinklerekkel ellátott benzinkút

A táblázatos értékek használatát („fő szabály”) módosító tényezők alkalmazása tarkítja. Pl., a teljesség igény nélkül:

• Pinceszinti tűzszakaszok mérete 50 %-kal csökkentendő.
• Lakó- és közösségi épületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, tárolási létesítmények tűzszakasz mérete 100 %-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus oltóberendezés létesül.
• Csarnoképületek tűzszakasz mérete 100 %-kal növelhető, amennyiben az épület egészére kiterjedő automatikus tűzjelző berendezés, automatikus oltóberendezés és hatékony hő- és füstelvezető rendszer létesül.
• Amennyiben az ipari épület középmagas besorolású, a megengedett tűzszakasz területek 30 %-kal, amennyiben magas besorolású, 50 %-kal csökkentendők.

Beépített automatikus habbal oltó berendezés

A táblázatosan megadott, maximális tűzszakasz terület nagyságokat egyéb előírások is befolyásolják. Ezek az előírások az adott terület rendeltetésével vannak kapcsolatban. Ezek közül is néhány, a teljesség igénye nélkül:

• Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcsoportokat, amelyekben „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak.
• A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 4 gépkocsi befogadóképesség felett önálló tűzszakaszként kell kialakítani.
• Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500 m2 feletti raktárait a közönségforgalmi terektől független tűzszakaszba kell helyezni.
• A kórházi műtőket önálló tűzszakaszba kell elhelyezni, amelynek a hőellátása és az elektromos energia ellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely rendszere működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.

Beépített sprinklerekkel védett mélygarázs

Érthető tehát az üzemeltető, a tulajdonos, az építtető törekvése, hogy egy „tagban”, vagyis egy tűzszakaszban minél nagyobb területet valósíthasson meg. Például egy 2-3000 m2-es raktárban nem fele annyi áru tárolható, hanem cca. egyharmadnyi mennyiség, mint a kétszer nagyobb alapterületű raktárban. Tehát a 2 kisebb raktár funkcionális értéke 66%, ugyanakkor a létrehozása pedig másfélszer annyiba kerül (150%), mint a kétszer akkoráé. Hogy állunk az érték-költség aránnyal? 150% / 66% = 2,27! Több mint kétszer nagyobb költség! És a kis raktárakban nem lehet dolgozni: a targonca hol a falnak megy, hol a polcnak! Így sóhajt fel az üzemeltető: Ki volt az a normális tervező, aki ilyen kis lyukakat tervezett, amiben megfordulni sem lehet? Holott a tervező nem tett mást, minthogy betartotta az OTSZ előírásait.
A tűzszakaszok elválasztására vonatkozóan tűz gátló szerkezeteket ír elő az új rendelet (1/4 fejezet 4.8 pont). Építészeti aspektusból horizontálisan és az épületek homlokfelületein, valamint a tetősíkokon biztosítani kell a megszakítás nélküli határolást, melyhez a felhasznált anyagoknak a létesítéshez felhasznált anyagokéval legalább azonos tűzállósági fokozatúnak kell lenniük.

Épületgépészeti aspektusból szintén tartalmaz előírásokat a szabályozás, melyből néhány ízelítő:

• Biztosítani kell a csővezetékek, légcsatornák, elektromos kábelek tűz gátló tömítéssel történő átvezetését a tűzszakasz határon. A tömítés tűzállósági határértéke nem lehet kisebb az épületszerkezet tűzállósági határértékénél.
• A közművet, csővezetéket nem éghető szerkezeti anyagból kell készíteni.
• A mechanikus szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstgázra automatikusan záródóra kell kialakítani.

Határolás vízfüggönnyel

A rendelet 1/4 fejezetének 4.8.4 pontja a tűzszakaszok határolásának speciális lehetőségét szabályozza.
A „C÷E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységnél, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűz gátló fal indokolt esetben az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető.
Követelmények:

• A berendezés önműködő indítású legyen.
• A berendezés legalább egy helyről kézi úton is működtethető legyen.
• A berendezés nem szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tűzterjedés gátlására.
• A védett nyílás szélességében folyóméterenként az alábbi víztérfogat áramot kell biztosítani:

Q=16xd1/2  (L/min)
Ahol ’d’ a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de a nyílás magassága max. 4 m.

A vízfüggöny alkalmazása esetenként jelentős víz intenzitást és tárolt vízmennyiséget igényel. A nagyobb (drágább) szivattyú, a nagyobb (drágább) víztartály és egy téves indítás esetén bekövetkező vízkár veszélye indokolja, hogy a vízfüggönyt tényleg csak indokolt esetben alkalmazzuk, amikor a tűzszakasz határon átnyúló nagyméretű gép, konvejer pálya, stb. miatt építészeti határolás nem lehetséges.

A sűrített sprinklersorok kialakítására, méretezésére, a tűzvédelmi rendszer vízigénye szempontjából történő figyelembe vételükre az előírások hiányosak, általában az engedélyező szakhatósággal kell megegyezni egyes követelményekről.

Repülőtér mennyezetébe beépített sprinklerfej

Ami a szabályozásban megváltozott:

A Rendelet hatályba lépéséig a 2/2002 (I.21.) BM rendelet és annak mellékletei, valamint a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett és többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat volt érvényben. A BM rendelet a korábban érvényes szabványok betű szerinti átvételét tartalmazta, építészeti területen az MSZ 595 szabványsor lapjait. Természetesen ezekben az (azóta hatálytalanított) előírásokban is hangsúlyos szerepet kapott a tűzszakasz fogalma. Az ezzel kapcsolatos előírások több szabványlapon megosztva voltak megtalálhatók.

Az új szabályozásban módosultak a tűzszakasz megengedett nagyságát előíró táblázatok. Ezen belül bővült, részletesebbé vált a táblázat és egyes helyeken csökkent a tűzszakasz megengedett nagysága.
Jelentős mértékben változott a kialakítástól és a rendeltetéstől függő módosító tényezők mennyisége.
A tűzszakaszok kialakításával foglalkozó előírások száma és részletessége megnőtt. Az összetartozó területekre vonatkozó előírások egy fejezeten belül megtalálhatók, a szabályozás egységesebbé vált.

A vízfüggönyök alkalmazásával kapcsolatban lényeges változás, hogy a korábbi rendelkezés az OKF-hez benyújtott eltérési engedélykérelmet ír elő, míg az új szabályozás csak egyeztetést tesz kötelezővé.

A tűzszakasz méretének hatásai a tűzvédelemre

A létesítmény rendeltetésétől függően előírások sokasága szabályozza a szerkezeti kialakítás, a létesítés, a használat egyes kérdéseit. Szükséges, hogy a rendelet valamennyi előírását figyelembe véve határozzuk meg a tűzszakasz határokat.
A tűzszakasz határok megállapítása, tehát a mértékadó tűzszakasz nagysága a tűz elleni védelem szempontjából több, fontos következménnyel jár.

Oltóvíz ellátás

A rendelet 1/5 fejezet 5.1 pontja határozza meg a létesítmény oltóvíz szükségletét. Az oltóvíz intenzitás a mértékadó tűzszakasz nagyságától függ, a szolgáltatás időtartama pedig a tűzszakasz mértékadó tűzterhelésétől. Az intenzitás és a működési idő szorzata adja meg a tárolandó oltóvíz mennyiségét.

2000 m3-es Bladder oltóvíz tartály, 2 db 2500 GPM-es oltóvíz szivattyú

Az oltóvíz szolgáltatás időtartama:

Szivattyúház belülről

Az intenzitás érték határai:

Az intenzitás értékeket különböző tényezők módosíthatják. Pl.:

• I.÷III. tűzállósági fokozatú többszintes épületeknél a tűzszakasz mérete csökkenthető.
• A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített sprinklerberendezés esetén a táblázat szerinti intenzitás érték egy megadott számítási módszer szerint csökkenthető, maximum 50 %-kal.

Fali tűzcsapok

A fali tűzcsapok mennyiségét és követelményeit a Szabályzat 1/5 fejezet 5.3 és 5.4 pontja határozza meg. Ezek a követelmények elsősorban a létesítmény adott tűzszakaszának tűzveszélyességi osztályától (A÷E) függenek.
A tűzcsapok telepítési helyét a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

A jogszerűség a lényeg…

Felróható, hogy a nagy multinacionális létesítményekre, mega-létesítményekre kidolgozott szabályrendszer egyforma szigort tanúsít minden létesítményre (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást). Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb (pl. mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb, vagy, mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb), de ezzel együtt mégis azonos kategóriába esik. Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat. Tehát igazságtalan emiatt a szabályzat? –teljesen mindegy hogy igen, vagy nem, mert a jogszerűség a lényeg, és az azonos elbíráláson túlmenően ott van a („fellebbezés” vagy „jogsegély-szolgálat”) lehetőség a BM OKF-hez benyújtani „rendelettől való eltérés” kérelmét.
Tapasztalataim szerint a kellően indokolt esetekre meg lehet kapni az engedélyt 2-6 hét átfutási idővel. A kérelmet azonban szakszerűen kell megfogalmazni, mert a nem kellően indokolt eltérési engedély kérelmek „lepattannak” a hatóságról, az átfutási idő nagyon megnő, vagy nem születik engedélyező határozat, tehát életbe lép az OTSZ előírás.
A multinacionális cégek 60-90%-ánál amúgy is szigorúbb előírás érvényesül. Az építtető cégek problémái és költségei szuperponálódnak a saját és az OTSZ előírásainak különbözősége, és mindkettő kötelező alkalmazása miatt. Az angolszász vagy USA-beli (NFPA szabvány szerinti) FM (Factory Mutuel), vagy VdS német alapú biztosító-társasági biztonsági műszaki intézetek a leggyakoribbak. Előfordul esetleg más nemzeti (pl. BS-angol) szabvány megkövetelése, vagy más esetben a multinacionális cégcsoportnak külön biztosítói előírásai vannak, és saját tapasztalataim szerint ezek a legszigorúbbak.