A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS OLTÓBERENDEZÉSEK
FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON - 2. RÉSZ

A novemberi számban ismertettük a beépített oltóberendezések általános fejlődését és trendjeit, ahol a habbal oltó berendezésekre - tárolótartályok automatikus habbal oltó berendezései, habsprinklerek és nyitott szórófejes habbal oltó berendezések, valamint könnyűhabelárasztással oltó berendezések - tértünk ki részleteiben, és mint akkor is jeleztük a sprinkler, a gázzal oltó és vízköddel oltó rendszerekre vonatkozóan jelen számban ismertetjük elemzéseink eredményét.
 

 

1. VIZES SPRINKLER - NYITOTT SZÓRÓFEJES RENDSZEREK

 

Sprinklerek fejlődése

A megépült szállodák, bevásároló- és szórakoztató központok védelmére általánosságban a sprinkler rendszerek váltak be. A sprinkler rendszerekkel védett épületek tűzvédelme olyan hatékonynak bizonyult, hogy manapság a nagyobb épületek többségében beépített tűzoltó berendezésként sprinkler rendszer található hasonlóan a nemzetközi trendhez.

A logisztikai létesítmények területén 2000-től már hazánkban is forradalmian megváltoztatták a sprinkler technológiát, ugyanis a magasraktárakban polcközi sprinkler nélkül is megoldható a biztonságos oltás nagy teljesítményű sprinklerekkel az esetek döntő hányadában. A 2000-től 2005-ig tartó fejlődésnek ez volt a "motorja".

  

Sprinkler rendszer

 

Magasraktár sprinkler rendszer

 

Raktárak - Logisztika: ESFR sprinklerek robbanásszerű elterjedése

A nedves sprinkler rendszerek a nagy belmagasságú létesítményekben a legelterjedtebb berendezések. A lényege, hogy a sprinklereket állandó víznyomás alatt tartják és a tűz hőhatása miatt kiolvadó sprinklerfiolák megnyitják a veszélyeztetett felület felett az oltófolyadék útját. A 7 m-nél magasabb alkalmazásnál speciális szempont, hogy a hatékonyság megőrzéséhez speciális kialakítás, több sprinklerszint szükséges.
Az ESFR (Early Suppression-Fast Response - Korai elfojtás-gyors reagálás), valamint az ELO, a Large Drop sprinklereket és a többi hatékony nagy teljesítményű sprinklert már alkalmazzák a hazai gyakorlatban, ennek tervezési, kivitelezési kultúrája megfelelő szinten megvalósult hazánkban.

 
A Factory Mutual Research Corporation (FMRC biztosítók tűzvédelmi intézete) újabb, hazánkban is bevezetett sprinklerei: ESFR14, ESFR17, ESFR25, Large Drop, ELO17/37, ELO14.
 

Inergen és Sprinkler

 

Az ESFR sprinklerek jellemzője, hogy igen érzékenyen, korai stádiumban érzékelik a tüzet, és azt a korábbi, hagyományos sprinlerekhez képest 3-6-szoros intenzitású vízpermettel nem visszafogják, hanem egyszerűen eloltják.

Az ESFR technika korai érzékelést, gyors reagálást biztosít. Ennek a technikának az az óriási előnye, hogy magasabb csarnokban, magasabb tárolási magasságoknál 1 sprinkler szinttel, a mennyezeti sprinklerekkel hatékony tűzvédelem valósítható meg.
 
A raktártechnológiához jól illeszkedik emiatt, és gyakran a költségek is kedvezőbbek az egyéb megoldásokhoz képest. Nem csoda, hogy a beruházók és üzemeltetők "kedvence" ez a technika. Rendkívüli előnyeiben rejlik a hátránya: nem szabad csodaszernek tekinteni, nem minden feladatra alkalmas, és a tervezésénél rendkívül körültekintően kell eljárni, továbbá a vízellátó rendszer kapacitását - ezzel együtt a költségét - megsokszorozhatja.
 
Folyadék tüzek - habsprinkler, nyitott szórófej

A tűzvédelem speciális ágát képezi az éghető folyadékok tüzének oltása. A vizes sprinkler rendszer a tűzveszélyes folyadékok tüzének oltására alkalmatlan. Helyette alkalmazható a nyitott szórófejes oltórendszer, mely azonban csak magas lobbanáspontú folyadék tüzének oltásánál vált be, pl. transzformátor olaj.
Ideális oltás a világszerte alkalmazott habsprinkler, illetve a nyitott szórófejes habbal oltó, melyet a habos rendszereknél tárgyalunk.

  

habsprinkler és inergen

 

rejtett sprinkler, vagy inergen

  

Esztétikus, rejtett sprinklerek

Elsősorban szállodákban, műtárgy jellegű épületekben, exclusive termekben jelentek meg az esztétikus, krómozott, különböző színűre festett, vagy rejtett sprinklerek, melyek nyugalmi állapotban "beleolvadnak" a környezetbe.

A szállodai szobákban ahol nincs álmennyezet, így a mennyezeten kiépített szórófej kevésbé esztétikus képet mutatna. Helyette kifejlesztették az úgynevezett szállodai oldalfal sprinklert, mely a hagyományos társával szemben több, mint 6 méteres szórásképével egy teljes szállodai szobát képes védeni, pl. az ajtó felett "elrejtve".
 

Tisztatéri szórófejek

Az elektronikai, ipari, gyógyszerkészítmény gyártás területen magasabb igények merültek fel az oltórendszerekkel kapcsolatban is. A tisztatéri steril, aszeptikus, antiszeptikus környezet előírásainak megfelelő tisztatéri sprinkler fejek kifejlesztése vált szükségessé.
 

 

2. OLTÓGÁZOK (Inergen, CO2, Argonite)
 

A gázzal történő oltás szerepe elsősorban ott meghatározó, ahol a vizes alapú oltás valamilyen oknál fogva nem lehetséges, vagy a vízkár nem megengedhető. Például, ha a védendő tárgy nagy értékű, vagy elektromos berendezés, a védett helyiség irattár, vagy számítógép szerver szoba, múzeum stb.
A legelterjedtebb oltógázok a halonok és szén-dioxidok voltak a 80-90-es években. A környezetvédelmi kutatások során kiderítették, hogy a halogén tartalmú vegyületek roncsolják az ózon réteget. A halogén tartalmú vegyületek ózon rétegre vonatkozó károsító hatásának relatív mutatója az ODP (Ozone Depletion Potencial - ózon bontó képesség) index. A NOAEL rövidítés azt jelenti, hogy az anyag adott koncentrációja mellett még nem lép fel káros élettani hatás. A NOAEL érték azt jellemzi, hogy az oltóanyag gőzével, aeroszoljával való érintkezés következtében mérgező hatás lép fel.
Az ózon károsító tulajdonságuk miatt a halonok felhasználását korlátozták a Montreali Jegyzőkönyvben, melyhez 1987 óta szinte az egész világ csatlakozott, majd 1991-ben Németország elfogadta a hajtógázok és halonok tilalmáról szóló egyezményt, 2000-től hazánkban is korlátoztak, 2002-ben pedig végleg megtiltották a halonnal oltók üzemeltetését.

A halon oltógáz­ok helyettesítésére számos új megoldás született:

  • Halonpótló gázok, melyek tartalmaznak halogént, de légkört károsító tulajdonságuk csökkent
  • Inert gázok

Az alábbiakban a leggyakoribb oltógázok lettek összehasonlítva környezetvédelmi tulajdonságaik alapján:

az oltógáz neve:

Halon

FM 200

NAF SIII

CO 2

INERGEN

ARGONITE

vegyi összetétel:

CBrClF2
CBrF3
C2Br2F4

CF3CHFCF3

CF2HCl 82%
CF3CF2HCl 9.5%
CF3CHCl2 4.5%
Hydrocarbon 3.75%

CO2

N2 52%
Ar 40%
CO2 8%

Ar

ODP (ózon bontó képesség)

4-10

0

0.044

0

0

0

globális felmelegedési potenciál

4,1

2,050

1,400

1

0

0

légköri élettartam

15 év

31 év

7 év

nem értelmezhető

nem értelmezhető

0

NOAEL (egészségkárosító határérték) tf%

nem ártalmas

9%

10%

12%

nem ártalmas, klinikailag bizonyított

fulladást okozhat

környezeti ártalom

károsítja az ózon réteget

szennyező a bomlási anyaga (FH)

károsítja az ózon réteget

fokozza az üvegház-hatást

Nincs

Nincs

Alkalmazhatóság

világszerte tiltott

Európában korlátozásokkal alkalmazható (Dániában és Svájcban tiltott)

Európában újonnan nem telepítik

természetben előforduló anyag, oltógázként mérgező

Nincs károsító hatás

Nincs károsító hatás, de az oxigén hiány miatt fulladást okozhat
 
A halonok kitiltása után a CO2 volt az egyetlen fennmaradó alternatíva a gázzal oltó berendezések telepítői és forgalmazói számára, annak ellenére, hogy a CO2 az oltáshoz szükséges koncentrációban jelentős veszélyt jelent az emberre.
 

Halonpótló gázok

A halonok kitiltása után megkezdődtek a próbálkozások új anyagok fejlesztésére, melyek pótolhatták azokat. Ezek például az FM200 (HFC227), NAF S-III, Halotron, és HFC 125.
A halonpótló gázok többnyire klór és fluor tartalmú szénvegyületek, melyek ózon károsító (ODP) hatásuk kisebb a halonénál, de a Föld felmelegedésére gyakorolt hatásuk (üvegház hatás) magas, főként a hosszú élettartamuk miatt, ezért ezek felhasználhatóságát is korlátozták.
A gázok forró felülettel, égő anyaggal érintkezve mérgező bomlásterméket fejlesztenek.
 

Inert gázok

Az oltásmechanizmusuk - hasonlóan a CO2-hoz - hogy lecsökkentik a helyiség levegőjének oxigén tartalmát 12-14 tf%-ra.
Jellemző ezekre a gázokra, hogy nagy nyomáson tárolják, így nagy a tárolótér igényük, hosszabb a kiürülési idő, de nincs toxikus bomlástermék.
Az inert gázoknak sem ózon réteg károsító hatásuk, sem üvegház hatásuk nincs.
Jellemzően használt inert gázok:

  • Argonite
  • Inergen
 

Inergen gázzal oltó rendszer

A gáz a levegőben megtalálható inert gázokból épül fel Nitrogén (50 %), Argon (42 %), Széndioxid (8 %).Az INERGEN® gázzal oltó rendszer úgy fejti ki oltóhatását, hogy a levegő oxigén tartalmát a normál 21%-ról 15% alá csökkenti, ahol az égési folyamatok leállnak, az éghető anyagok ebben a csökkentett oxigén tartalmú közegben nem tudnak tovább égni. Az IFEX-Tűzőr Kft-nek exclusive szerződése van az Inergen® gázzal oltók hazai megvalósítására.
 

A tartályokban 300 bar-os nyomáson gázhalmazállapotban kerül tárolásra az INERGEN® oltógáz.
Egy zárt tér általános levegője 21% oxigént és kevesebb, mint 1% széndioxidot tartalmaz. Ha az oxigéntartalom 15% alá csökken, a közönséges anyagok nem tudnak meggyulladni.
Az INERGEN® rendszer az oxigéntartalmat 12,5% körüli értékre csökkenti, míg a széndioxid tartalom 3-5%-ra emelkedik.

  

Inergen

 
Az emberi szervezet a megemelkedett CO2 tartalomnak köszönhetően az akaratán kívül gyorsabban lélegzik, ezáltal a kisebb oxigéntartalmú levegőből is megkapja a szükséges oxigén mennyiséget. (ugyanez a folyamat játszódik le a szervezetben pl. futáskor, ill. fizikai megterhelésre). Akkreditált nemzetközi szervezetek klinikai vizsgálatokkal bizonyították - egyedülállóként - az Inergen® veszélytelenségét.
 

 

3. VÍZKÖDDEL OLTÓ RENDSZEREK

 

A vízköddel oltó berendezés új megoldást kínál a zárt terek tűzvédelmében, a gázzal oltó és sprinkler rendszerek pozitív tulajdonságait összesítve.
A vízködös oltórendszer alkalmazásának előnyei a többi oltóberendezéssel szemben, hogy az oltási művelet hamarabb végbemegy, mivel gyorsabb a tűzre való reagálás. Az oltóhatás jóval nagyobb, a helyileg nagyobb intenzitású vízköd szórás miatt. Folyadéktüzek oltására is alkalmas. A vízködös oltórendszer az ózonromboló oltógázokat kiküszöböli. A hagyományos sprinkler rendszerekhez képest 70-95%-kal kevesebb víz szükséges az oltáshoz, mégis jóval hatékonyabb annál.

A vízköddel oltó berendezéseket elektromos és elektronikus berendezéseket tartalmazó helyiségek védelmére is ajánlják. A Megrendelőknél azonban gyakran felmerül, hogy a nem zárt kivitelű berendezésekben esetlegesen bekerülő szennyezések (por, stb) megkötik a nedvességtartalmat, esetleg a hideg felületen lecsapódó pára vízterhelése nem okoz-e üzemzavart, vagy a vízködben megkötött tűz- égéstermékek nem károsak-e a berendezésekre.
Három alapvető vízköddel oltó rendszer terjedt el a nagynyomású, a középnyomású és a többfázisú (gázzal porlasztott) rendszerek.
 

Nagynyomású rendszerek a legelterjedtebbek

A nagynyomású vízköddel oltó rendszer a tiszta (esetenként desztillált) vizet alakítja át finom köddé 80 - 200 bar közötti nyomáson. A rendszer magas nyomású vízellátását szivattyúk és nyomótartályok biztosítják. A szivattyúk 25-800 l/perc teljesítménnyel dolgoznak, a rendszer méretét optimálisan lehet alakítani. A víz magas nyomáson történő porlasztása azt eredményezi, hogy a hűtőfelület lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, pl. sprinkler rendszerekben. Ez az erős hűtőhatás nem csak a tűzoltásban előnyös, hanem azért is, mert elvonja a sugárzó hőt, így óvja az ott tartózkodó személyeket és vagyontárgyakat.
A vízködpajzs hatékonyan védi az épületszerkezetet, falakat, ajtókat, homlokzatokat. Az elpárolgó ködcseppek az oxigént is eltávolítják a tűztől.
Előnyei a többi berendezéshez képest: egyenletes, választható ködcseppméret, kisebb vízmennyiség is olt, továbbá a vízkár is kisebb, elektronikus helyiségekhez is ajánljuk.
Hátránya: drágább berendezés és üzemeltetés, nagyobb tűzterhelések esetén kevésbé hatékony, a huzat, a légcsere, légáram megszüntetheti az oltóhatást.

 

Inergen és nagynyomású rendszerek

 

Középnyomású vízköddel oltó rendszer:

A nyitott szórófejes rendszer teljes vízköd-elárasztást eredményez, működése az IFEX-Tűzőr® know-how szerint folyadéktüzek alacsony lobbanáspontú oldószeres technológiák oltására alkalmas kiemelkedően. A 12-20 bar közötti nyomáson működő berendezés a szórófejek elől "takart" helyeken is hatékonyan olt, a háromdimenziós és sík folyadékfelületek oltására egyaránt rendkívül előnyös.
 

A zárt szórófejes system előnyei az egyéb vízköd oltórendszerekkel szemben a kisebb vízfogyasztás, mivel az oltás csak a tűz feletti térben indul el, és nem az egész helyiségtérfogat lesz feltöltve vízköddel. A fentiek miatt kisebb vízterhelés következik be, ezáltal a vízkárral radikálisan csökken.

Előnyei: a berendezés helyigénye kisebb, mint más oltóberendezéseké, és telepítési, kivitelezési költsége alacsonyabb. A kedvezőbb költségek mellett szól az is, hogy a vízköd oltó berendezés kevésbé összetett rendszer, nem tartalmaz bonyolult rendszerelemeket.

A rendszerre jellemző, hogy a többi oltórendszerhez képest kisebb az üzemeltetési és karbantartási költség is. Környezetbarát, elektromos, elektronikus berendezésekre sem veszélyes, folyadéktüzek oltására is alkalma, nagy tűzterhelés mellett is biztonságos.

  

Inergen és középnyomású vízzel oltás

 

 

4. A BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE, GAZDASÁGOSSÁGA
 

Megítélésünk szerint a beépített automatikus oltóberendezések megvalósításában az alábbi táblázatban közöltek szerint fejlődött a megvalósított berendezések értékesítése. A táblázat oszlopaiban az aktuális év részarányait tüntettük fel az éves összes értékesítés százalékában, az alsó sorban a 2004-es értékesítést 100%-ra véve az aktuális év értékesítésének az arányát tüntettük fel százalékban a 2004-es évhez képest, illetve az évenkénti fejlődés dinamikáját mutatjuk be. (A 2005-ös év adatai becslésen alapulnak.)

Tűzoltó berendezések értékesítése a 2004-es forgalomhoz viszonyítva:

Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005*

Szakágak %-os megoszlása évenként

 

Sprinkler

71,75 %

72,7 %

62,72 %

65,02 %

60,43 %

59 %

Habbal oltók

8,07 %

7,93 %

10,03 %

9,28 %

11,65 %

14 %

Gázzal oltók

9,86 %

9,20 %

11,46 %

10,38 %

10,19 %

11 %

Vízköddel oltók

1,34 %

1,48 %

5,76 %

6,55 %

9,22 %

10 %

Egyéb

8,98 %

8,59 %

10,03 %

8,35 %

8,51 %

6 %

Aktuális év 100%

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

A 2004-es évet 100%-nak véve, értékesítés aránya %-ban az aktuális évben

54 %

73 %

68 %

89 %

100 %

107 %

Értékesítés fejlődése az előző évhez viszonyítva

 

26 %

-7 %

23,5 %

11 %

7 %
*Becsült érték
 
Fajlagos költségek (2005-ös árszinten):

 

Kivitelezési költség
100 m 2 területre vetítve nettó ezer Ft

Kivitelezési költség
100 m 3 védendő kubatúrára vetítve nettó ezer Ft

Sprinkler

350-500 (csak kb. 3000 m2 felett)

70-140 (csak 15000 m2 felett)

Habbal oltó

450-900 (csak 1000 m2 felett)

90-180 (csak 5000 m3 felett)

Gázzal oltó

2000-5000

800-1200

Vízköddel oltó

1500-5000

300-1200
 

A nagy méretek a sprinklerek gazdaságosságát erősíti, bár bizonyos geometriai viszonyok mellett a habbal oltók kisebb költséggel valósíthatók meg. Speciális feladatok esetén a vízzel oltó sprinklerek alkalmatlanok, amikor is más oltóberendezést kell alkalmazni. Ilyenkor általában a habbal oltó a leggazdaságosabb. A gázzal oltóknál a különböző gáz rendszerek különböző árai okozzák a rendszerek fajlagos költségeinek széles sávját, a méretek kisebb változást okoznak a fentiekhez képest. A vízköddel oltóknál a rendszertípusok változatossága eredményez széles határok közötti fajlagosan nagy különbséget.
A sprinklerek fejlődése az általános elterjedéssel magyarázható. A habbal oltó berendezések a speciális létesítmények és technológiák védelmének a követelményrendszerével fejlődnek. A gázzal oltóknál a fenti szempontok mellett a halon "világszintű" kitiltása miatt is dinamikusabban nő.
A vízköd oltórendszerek dinamikusabb fejlődését a környezetvédelmi igények generálják.
Általánosságban a beépített automatikus oltóberendezések területén a kvalitatív fejlődés (új, korszerűbb technikák bevezetése) 60%-osra becsülhető általában, a habbal és gázzal oltók rendszereinél ez 80%-ot is meghaladja, a vízköddel oltók hazai karrierje az utóbbi 5 évben futott fel.
A kvalitatív elemzés szinte töretlen emelkedést mutat a gazdasági adatok alapján. (Természetesen naturaliákban ettől eltérő adatok lehetnek az infláció és a fajlagos költségek változása miatt.)
A sprinkler berendezések átlag alatti kvantitatív emelkedést mutatnak, a habbal, gázzal oltók nagyobb, a vízköd rendszerek pedig kiemelkedő fejlődést mutatnak.
A jövőt tekintve a trendek várhatóan és remélhetően nem változnak kedvezőtlen irányban, további minőségi és mennyiségi fejlődést prognasztizálunk.
 

Szerző: Koczka Sándor ügyvezető igazgató- Szenczi Réka vállalkozási igazgató
Tűzőr Tervező és Fővállalkozó Kft.

Felhasznált irodalom:

  • Heizler György tü. alezredes: Nagyító alatt a beépített tűzjelző rendszerek (Védelem 2005. 5. szám)
  • Szőcs István: Tartálytűzoltási eljárások összehasonlító vizsgálata (Florian Press 2003. 6. szám)
  • Szőcs István: Tartálytűz oltási technológia (Védelem 2002. 4. szám)
  • Dénes Imre-Kovács Attila: Sprinkler berendezések (Védelem 2001. 3. szám)

 

     

 

Sprinkler referenciáink